mutersors

Tisztelet minden Anyának és Nőnek! Én megírom, hogy miért.

És mi leszel, ha nagy leszel?

2019. május 21. 20:58 - mutersors

rabbit-in-the-office.jpg

Ez az a kérdés, amit minden gyereknek feltesznek legalább egyszer élete során. Annyira blődség. Honnan a fenéből tudná ezt egy gyerek? Vagy bárki? A lányom például ma azt mondta, hogy egészen biztosan állatgondozó akar lenni. A fiam 5 évesen, egyértelműen Pókember lesz. Persze, csak ha megcsípi egy „radinéni” (radioaktív) pók. Engem még nem csípett meg, de mondjuk, az tök menő lenne, így 38 évesen is. Jól állna a dressz!?

Jelenleg egy multinál dolgozom, és nem állítom, hogy enyém a legizgalmasabb meló. Nem is túl kreatív. De van fizetés minden hónapban, és a kávé is finom. Vagy legalábbis nem rossz. Ám, tökre nem így képzeltem el régen. Igazából 25 éve simán azt hittem, szupersztár leszek. Értsd úgy, hogy énekes. Volt is ilyen próbálkozásom. Jártam énektanárhoz is, meg minden. Sőt, nővéremmel írtunk is egy dalszöveget. Zenét nem, mivel nem játszottunk semmilyen hangszeren. Szóval, mondhatnám, hogy verset írtunk, de ez konkrétan dalszövegnek készült. Lényegében az történt, hogy szerettem volna bebizonyítani egy barátnőmnek, amikor középiskolába jártam, hogy nem mindig valami extrém magasztos cél vezérli a zenész embert, mikor ír egy dalt. Mi, persze magunk alá pisilünk, mert olyan csuda szép, vagy olyan klassz a szöveg. Pedig simán lehet, hogy csak bebaszcsizva, vagy totál viccből készült. Így nővéremmel leültünk, és egymás alá írtunk szavakat, amik rímeltek. És utána kiegészítettük, valami okossággal. Közben annyit röhögtünk, hogy az valami őrület. A címe egész egyszerűen: Ereszd el a hajamat! Ugyan a konkrét szöveg, sajnos már nincs meg, de azt magyaráztuk bele, hogy az elfogadásról, és az előítélet-mentes világról szól. Már bizonyára nagy sláger lenne…kár, hogy nem adtuk el.

Aztán, mikor ezen túlléptem, csak arra vágytam, hogy ne legyen éppen ilyen munkám, mint amilyen most van. Ennyi volt az össz elvárásom. Ki is próbáltam ezt-azt. Az egyik kedvenc alkalmi munkám, úgy 1000 és 1 éve lehetett. Ismét drága nővéremmel együtt fedeztük fel a showbizniszt. Bekerültünk egy „beszélgetős műsorba” közönségként. Rettentő vicces volt, mert akkora fostartályt én még nem láttam. Akármennyire is erőlködök, nem sikerül visszaidéznem a címet, és tutira nincs fent youtube-on sem. Ment a felvétel, mi meg néztünk okosan, és tapsoltunk, mikor azt mondták. Valami bődületesen szar volt az egész. Egy pöttyet sem volt tréfás. Semmi, baszki!!! Aztán a legvégén azt mondták, hogy felvesznek pár percet a közönségből, és majd belevágják a műsorba. Gondoltuk, jóvana’, végülis fizetnek érte. Mondták, hogy taps, mindenki tapsolt. Mondták, hogy nevetés, hát mindenki nevetett. Egyszer csak oldalra néztem, és a tesóm kínkeserves fején, annyira elkezdtem röhögni, hogy majd becsináltam. Erre ő meg rajtam. Ordítva nevettünk egymáson, még a könnyünk is kicsordult. Kész, vége. Ennyi volt. Egész könnyen kerestünk 1500 forintot. Na jó, akkoriban ez azé volt vagy 5 Bravó magazin. Pár nap múlva a tévében megnéztük a műsort. Így sem volt élvezhetőbb. Ám a legszánalmasabb, legócskább poénnál bevillant a fejünk. Nem csak úgy futólag, hanem totálban, másodpercekig. Éppen azt a jelenetet vágták be, amikor nyerítve röhögtünk és a térdünket csapkodtuk. Ah...gyönyörű volt.

Az első bekezdésre visszatérve, mikor tőlem megkérdezték kisgyerekként, hogy mi akarok lenni, egyetlen válaszom volt: buszsofőr. Imádtam a fülkét, meg a nagy kormánykereket. Persze, még benne van a pakliban, de talán ezt is el kell engednem, mint a kötéltáncos, énekes-dalszerző ambícióimat, és egész egyszerűen fitness-mágnás leszek.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mutersors.blog.hu/api/trackback/id/tr6014843210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása