Az egyik legkevésbé kedvelt kifejezésem. Az okosak ilyeneket mondanak, “önmagadra szentelt minőségi idő”, és ilyet is olvastam, hogy “amikor azt csinálhatunk, ami minket feltölt, örömet szerez”. Pfff...az. Ilyenből biztos sok van az átlag anyukáknak.

Mint az köztudott, igen fontos szerepe van az életemben a szépségiparnak. És természetesen értek is hozzá. Nagy boldogság számomra, hogy a gyermekeim is örökölték ezt a tehetséget. A nagyfiam pl. valami őrületesen szeret öltözködni. Na, nem úúúúgy, hogy szólok neki reggel, és felöltözik rögtön. Ne vicceljünk már! Reggel felöltözik valamibe, és kb. 3x öltözik át aznap. A szobája kb. olyan mintha a szennyes kosarat ürítette volna ki, minden kifordítva (2-3 réteg egyben levévé!), szétokádva…Majd megjelenik: alul ninja jelmez, felül dinós trikó, rajta egy fehér ing, éééés végül egy nyakkendővel egészíti ki. Tutira ilyen lehettem én is.